Amikor egy reggel Sera gyógynövényeket gyűjtött gyógyteájába, hirtelen egy kis leveles nyúllal találta szembe magát. Az állat nem mozdult onnan, és kis idő múlva megszagolta az elf kezét. Röviddel ezután megengedte Serának, hogy megsimogassa. Valószínűleg megérezte, hogy nem kell félnie tőle. Azóta az imádnivaló nyúl mindig megjelenik, ha Sera a mezőre megy. Megengedi, hogy simogassa, és etesse - legutóbb pedig szinte majdnem végig ugrálva kísérte haza Sera-t. Sera adott neki egy kis puszit - és csak ezután ugrándozott vissza a rétre.