Ma már az okoseszközök és a túlingerelt környezet nem igen teszi lehetővé az unatkozást, miközben mindannyian emlékszünk arra, milyen sokszor unatkoztunk a nyáron gyermekkorunkban. Persze egyáltalán nem volt jó, de végül mindig feltaláltuk magunkat, hiszen a gyerekeknek néha el kell viselniük az unalom perceit, hogy a világ elég csendes legyen ahhoz, hogy meghallják önmagukat. Nekik is időre van szükségük önmagukra – hogy kiszakadjanak a külvilág folyamatos ingeráradatából, álmodozhassanak, saját gondolataikba merüljenek, személyes érdeklődési köröket fedezzenek fel.  Ehhez nem számít, ha gyermekednek még nincsenek nyilvánvaló személyes érdeklődési területei vagy hobbijai, amelyeket önállóan űzhet. Minél többet kalandozik el az elme, annál nagyobb lesz a találékonyság is. 

Egy tanulmány még azt is kimutatta, hogy ha unatkozunk, az elkalandozó elme nagyobb valószínűséggel áll elő fantáziadús ötletekkel és problémák megoldásával. A kreatív képzelőerő és a problémamegoldó képesség fontos életkészség, ezért jó, ha a gyerekek részesülnek az „unalom” pillanataiból, és megtalálják a szórakozás sajátos módját. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy felnőttként csendesek és figyelmesek legyenek. 

De hogyan kezeljük az „unatkozó” gyereket, és hogyan tanítsuk meg a szabadidő ezen pillanatainak befogadására? 

- Segíts gyermekeidnek, hogy lehetőségként tekintsenek ezekre a pillanatokra, ne pedig hiányosságként. Adj nekik ehhez bátorítást és képességet. A gyerekeknek szükségük van a körülöttük lévő felnőttekre, hogy megértsék: saját időtöltésük megteremtéséhez hely, idő és lehetőség kell.

- Szükségük lesz bizonyos anyagokra a munkához. Az olyan egyszerű dolgok, mint a kartondobozok, űrhajókká, kockaházakká vagy állati istállókká válhatnak a kreatív gyermek számára. Az idősebb gyerekek számára még a fa deszkák is inspirációt jelenthetnek.

- Az anyagiaknál is jobban támogasd belső erőforrásaik fejlesztését. Az olyan tulajdonságok, mint a kíváncsiság, a kitartás, a játékosság, az érdeklődés és a magabiztosság lehetővé teszik számukra, hogy felfedezzék, megteremtsék és fejlesszék a találékonyság, a megfigyelés és a koncentráció képességét. Fejleszd tehát ezeket a képességeket szervezett tevékenységek során, például a múzeumban vagy a parkban, majd mutasd meg nekik, hogyan használhatják ezeket a képességeket otthon, egyedül. Az ilyen képességek fejlesztésének ösztönzésével a szülők életre szóló értéket kínálnak a gyerekeknek.

- Adj nekik ötleteket.  Ha kifogytak az ötletekből, javasolj néhány lehetőséget… Hogy néz ki ez a kartondoboz? Hogyan csinálhatnál belőle valami mást? Mire lehetne ezeket a nagy botokat felhasználni a kertben? Milyen történetet tudnál létrehozni a rendelkezésükre álló anyagokból?

- Tanítsd meg nekik a kitartás értékét. Ha valami nem úgy sikerül, ahogy szerették volna, bátorítsd őket, hogy próbálkozzanak tovább, és szükség esetén nyújts nekik segítő kezet.

Természetesen a hosszú nyári hónapok alatt nem baj, ha időnként kézbe kerül a mobil vagy a táblagép. De ha legközelebb gyermeked unalomról panaszkodik, ne feledd, az unalom belső csendet ad a gyerekeknek, ami segíti a képzelőerőt és az önismeretet. A gyerekek kreatív készségeket fejlesztenek ki, amikor megoldást kell találniuk az unalomra, ez pedig minden bizonnyal megér egy kis kellemetlenséget.